Olvadt a jég, s a hosszú tél már véget ért
Amikor hercegünk a történetbe lép
A sárkány foglya még a szép királyleány
Kit elrabolt a zsarnok hajdanán
Az ifjú hős szívében nem volt félelem
Feláldozom, ha kell, e lányért életem!
Nem tűrjük el a sárkány hatalmát tovább!
S a harc terére vakmerőn kiállt
Egy déjà vu villan fel bennem hirtelen
Hogy hallottam már én ilyen mesét
Egy déjà vu, s a mátrix újra működik
S hiába már a jelbeszéd!
Vén volt a sárkány, s kókadt mind a hét feje
Lángot lövellni alig volt már ereje
Itt hagyott csapot-papot, s végleg elvonult
S a királylány a hős ölébe hullt
Legyőzve már a sárkány, mégsincs béke még
Ígéret földjén Kánaánt kíván a nép
S üres a kincstár és a széna rosszul áll
Nagy gondban van az új király
Hírmondók hirdetik az új törvény szavát
A múltnak szellemétől csúf az új világ!
Bizony, hogy boszorkány a szép királyleány
Sárkány babája volt, az ám!
Egy déjà vu villan fel bennem hirtelen
Hogy hallottam már én ilyen mesét
Egy déjà vu, s a mátrix újra működik
S hiába már a jelbeszéd!
Fogságban él megint a szép királyleány
Egy sárga rózsa hervad sápadt homlokán
Süvít az őszi szél, s a tavasz messze jár
S a királylány egy új hercegre vár
Megint egy új hercegre vár
Megint egy új hercegre vár
Hiába vár, hiába vár, hiába vár
Remélem, nem hiába várt
A szebb jövőről szől a dal
A szebb jövőről, amit mindig csak ígértek nekünk
És mindig mennyi áldozatot követelt
Persze általában sohasem azoktól, akik hirdették
És ha belegondolunk, hogy hányan haltak bele a szebb jövőbe
Inkább ne legyen annyira szép
Csak legyen egy kicsit igazságosabb
Emberségesebb, s elviselhetőbb