Arcomra zuhant padlónak könnyei Rostjai bőrömnek eláznak Megint én löktem el Pedig azt mondtam neki, hogy Kezeim vigyáznak Más leszek, anyámnak emléke Egyszer még jó leszek apámnak Több darab leszek Tiéd és őrzője apró, kis lábaknak Próbáltam elalvó szavakkal Gyengén, ordító haraggal Teher, ha látod, hogy Az élet egy helyben táncoló ringlispil Az üveg, a méreg vagy én vagyok? Penge éle, amin táncolok Elveszett kagylónak dala vagyok Dala vagyok Tartom, tartom magam Addig, míg megelevenedik Az a tükörkép, ami a jövőmben én voltam S ha mást nem Megér egy dalt, hogy belehalok Elolvadok, hamu leszek és zenévé Porladok