Öltöztetnéd megint a szíved ünneplőbe Betűrsz fehér inget, ahogy nyakat nyakkendőbe A szívedben nyár lesz vagy legyen inkább tavasz Megtelik virággal olyankor minden terasz Zászlók is lobognak könnyes szemmel nézel körbe Hogy itt kell hagynod mindent Hogy megint csak jövőre És sötét lesz, és sötét lesz megint 360 napra A csajodat nézed, ahogy a gyereked ringatja Mert felébredt éjjel rossz neki a sötétben Miért nem jött tavaszra? Mért jött inkább télre? És aztán kisírja ő is, ő is azt a 300 napot Nem lát égitestet, legfeljebb csak ha csillagot Aztán egyszer megint tavasz lesz és reggel és Együtt örültök a csajoddal meg a gyerekkel Hogy ugye jó az élet mégis jól lett kitalálva Zászlók villanypóznán, a teraszok virágba És ünnep van a szívben, ing tűrve gatyába Mert minden embernek egy Mert ünnep van a szívben, ing tűrve gatyába Mert minden embernek egy, egy ember a barátja Átlátszik a szívünk, mer' atlétánk nincsen A szél a szoknyákat fölfújja a gerincen Viszonylag nagy bajom van a szerelemmel Hogy rövidebb a fonál, mint amíg tart az ember