Az első este elment még az orromban az illat, A másodikon félálomban azt hittem, a wc-n kint vagy. A harmadikon még nem tudom mi lesz, Mert ez még csak a második. Ez most az a pillanat, ami bárcsak menne, de nem szalad. Mer' én csak itt ülök az ágyon és már előre látom, Hogy a következő éjjel is ezt csinálom Látszólag persze semmi baj, itt ülök Pedig hátul az udvarban, mínusz negyvenben Összeállt gyomorral hegedülök Neked. Pedig eddig ez se ment, ahogy annyi más se Most meg gyakorlás nélkül húzom: itt vagyok, Júlia mássz le S ha nem jössz, akkor lássuk, hogy repülök én Komótosan, mint egy sas a szűkös szobák tengerén. De én csak itt ülök az ágyon és már előre látom, Hogy a következő éjjel is ezt csinálom Látszólag persze semmi baj, itt ülök Pedig csak hátul az udvarban, mínusz negyvenben Összeállt gyomorral hegedülök neked. De én csak itt ülök az ágyon és már előre látom, Hogy a következő éjjel is ezt csinálom Látszólag persze semmi baj, itt ülök De én csak hátul az udvarban, mínusz negyvenben Összeállt gyomorral hegedülök neked. Mer' ez a fiú szeret, és hegedül neked. Hegedül neked. Hátul az udvarban, mínusz negyvenben Összeállt gyomorral hegedülök neked. Úgy sír ez a kutya a szomszédba Mintha énhelyettem sírna...