Tudom én is mindig elrejtettem De mi mehet a fiatal fejekben? Mert a korral járó kegyetlenség Amit azért megtippelnék Mehetne jobban is, emlékszem na, hogy is volt A fejünkben egy kicsi kalitka Három csapzott pinty ott csipkedte egymást A Kényszer, az Érdek, és a kedvenc: a kis Ösztönélet Isten enni ad a tálkájukba Kopogatják egymás mellett A szűkös röptérben a harci helyzet tamponált az étel által Kényszer tojást vállal, Érdek fennen szárnyal Csak Ösztönélet ül le szemben a tálacskával Úgy kérdezi, azt faggatja: Ugye nem ürülsz ki soha? Ugye nem ürülsz ki soha? Ugye nem ürülsz ki Ugye nem ürülsz ki soha? Ha a világ nem ad munkát Én adok munkát a világnak