Miért nem tudod élvezni a napot? Legalább ezt a napot? Míg tündököl Miért nem tudod elhúzni a fagyott Gödörről a vaslapot És fejet föl A régi napok, és a még eljövők Nagy sötét lovak, és a lovon ülők Minden fájó, kimondott szava Visszhangzik itt, pedig Minden napnak elég a maga baja. Miért nem tudod elzárni a csapot Nézed csak, hogy csöpög... Az idő Elszivárog rossz tömítéseken Rozsdás kádakban fekvő testeken Jár csak a szem, mert a szem már ilyen Minden képet mohón felfaló Hunyd néha le Tartsd a napba bele A szemhéjon át melegít, ugye milyen jó? Üres szobák ahová soha senki nem jön Elhagyott űrállomás, Kossuth utca 8. Az ágy szélén ül Zsuzsa, telefonál űrruhában Kozmikus szélben nyeli a kozmikus port A régi napok és a még eljövők Nagy sötét lovak, és a lovon ülők Minden fájó, kimondott szava Visszhangzik itt, pedig Minden napnak elég a maga baja.