(Nem szégyellem, szar egyedül lenni) (Nem szégyellem, szar egyedül lenni) Akinek voltam a barátja Annak már lehet, nem vagyok Egyedül lenni a világba' De menő, ugye, haverok Állni egy szélfútta csúcson Persze, hogy nincs is annyi csúcs Hogy minden magányosnak jusson Nem csak felfele megy az út Nem szégyellem, szar egyedül lenni Gondoltam, szólok Hátha van itt valaki még Akivel együtt éreznék Nem szégyellem, szar egyedül lenni Gondoltam, szólok Hátha van itt valaki még Mondjuk, hogy nem rossz, eleinte Készül pár érfelvágós dal Hogy "hol vagy?", és "mikor jössz értem?" És "hogyhogy senki nem akar?" De közben titokban meg az van Az van, hogy én nem akarok Csak azért valakivel lenni Mert olyan egyedül vagyok Nem szégyellem, szar egyedül lenni De még szarabb lenne Ha ott maradtam volna benne Nem szégyellem, nem szar Nem szégyellem Azt hiszem, mindenkinek eljön Legkésőbb persze, ha meghal Hogy egyedül lesz, mint az ujjam Vagy mint a partra vetett hal De közben titokban meg az van Az van, hogy én nem akarok Csak azért valakivel lenni Mert olyan egyedül vagyok Nem szégyellem, szar egyedül lenni