A sok zajból kell kihallani a zenét
Ez nem tömi ki a zsebem, de legalább az enyém
Vagyonom az nincsen, de kemény
Bennem a remény
Mint a hétköznap annak, aki szegény
Gyere, ülj mellém közelebb
Deniz a név, ez a tíz év már kötelez
Egy szöveget az élet hoz világra
És minden este belőlem a papírra cibálja
Én meg élvezem a csábítást
Mert a kedvem most is kicsit pálinkás
Sajnos a többség még képtelen
Érteni azt, amit elmondok képekben
Messze vagy, de ott vagyok lélekben
Benned, minden egyes levegővételben
Nem volt semmire B tervem
A parázson esténként mezítláb lépkedtem
Erre hideg szelek fújnak
Mindig jön egy jobb, a régit váltja az újabb
A barátnők csalnak, a barátok fúrnak
Korgó zsebbel indulok útnak
Ringass mezítlen talpamon
Takarj be, védj, ráncokkal teli föld
Egyszeri csendért, egyszeri csendért
Lélek vagyok, élni szeretnék
Ringass mezítlen talpamon
Takarj be, takarj be, védj
Ráncokkal teli föld
Egyszeri csendért
Lélek vagyok, élni szeretnék
Ringass mezítlen talpamon
Takarj be, takarj be, védj
Ráncokkal teli föld
Egyszeri csendért
Lélek vagyok, élni szeretnék
A beton már véresre karcolta talpam
Csöndért kiáltok az utcai zajban
"Asszem" ott elég nagy baj van
Ahol spórolni próbálunk egy doboz vajjal
A multik ringatják bölcsőm
A fizum nem elég, a bank ad majd kölcsön
A kamat egy életre megfojt
Gyorsabban, több pénzt
Nekik ennyi a szempont
Anyám azt mondja, szebb volt
Az ő gyerekkoruk, mert ennyi szenny nem volt
A TV-ből ennyi szenny nem fojt
Az utcán meg ennyi szenny soha nem lejmolt
Lassan leoltom a lámpát
A dühöm tartja majd kézben a fáklyát
Korgó zsebbel, de boldogan
Indulok útnak, mert még dolgom van
Ringass mezítlen talpamon
Takarj be, védj, ráncokkal teli föld
Egyszeri csendért, egyszeri csendért
Lélek vagyok, élni szeretnék
Ringass mezítlen talpamon
Takarj be, takarj be, védj
Ráncokkal teli föld
Egyszeri csendért
Lélek vagyok, élni szeretnék
Ringass mezítlen talpamon
Takarj be, takarj be, védj
Ráncokkal teli föld
Egyszeri csendért
Lélek vagyok, élni szeretnék