(Sör És Fű, Zarathustra
Áts Feri)
Nem érdekel a klisé rap engem, csak a kísérlet
Nem mozgat semmi kis érdek
Csak, hogy tökéletes legyen, amit mondok a halálom után is
Mikor a beaten visszatérek, mint egy kísértet
Ebben a mondatban kilenc szó van és negyven betű
Minden sorom ugyanilyen precíz
Tudatállapot az erő és az belül előrevisz (senkiben ne bízz)
Hidd el én is tele vagyok kételyekkel
Most megy, de azé' magamtól mé' teljek el?
Vagy csak megyeget, de a lé se csak ételre kell
Ez hegyeket mozgat meg, aztán meg életre kel
Tudod, itt minden elem belevaló
És felemelő, ha elszalad velem a ló (haló)
Sorok törnek fel a szellem alól
Aztán az asztrál testbe belekarol
Amit adunk neked túlmutat minden valláson
Mer' kell, hogy az ember megtisztulva lásson
Én csak becsukom a szemem, azt utazok
Az okozatot keresve tudod mindig el fut az ok
A sok okos felszaggat, a levébe főjön
Az aki magától elszakad ezen a földön
Ha elmerül egy gondolat az előbb-utóbb följön
Az elültetett mag várja, hogy magának utat törjön
♪
Ha találkozol Buddhával az úton, akkor öld meg
Az egyelten bölcsesség az, hogy mindig lehetsz bölcsebb
Mindig van még följebb, buta vagy és mélyen lent a kútban
Ha azt hiszed, hogy ez a tudat csúcsa
Lét és semmi mindig egy lépést tenni
A látásnak léthé a kulcsa
Felejts el mindent, amit hittél a múltban
Múld felül önmagadat ja
Minden pillanatban újra
♪
Az Enter volt a mikrofonpróba
Azóta nincsen pro és kontra
Csak pakolom próban a mikrofonba pontról-pontra
A kontroll kontra a SÉF a trónról tolja
Katasztrófa három csillag egymásba csapódott
De ti harapni is tanuljatok meg, hogyha csaholtok
Én csak oltok, de a sorok között kódok
És az tőletek függ, hogy mennyire mélyre hatoltok
Mindenki kapaszkodik, hogy ne legyen befelejtve
De, aki, így tesz azelőtt a fény eleve rejtve
Eleve, ha magam megemberelem
Mint egy karámba a brigádod a szlengembe terelem
Asszed ez játék, akkor igazad van
Ezek a képek az elmémből kiszakadnak
És, amit visszaadnak nem hiszem, hogy ki szabadna
A legsúlyosabb büntetés, mit kiszabhatnak
Ahura Mazdá birodalma gazdag
Paradicsom és nirvána van írva az igaznak
Akkor jó, ha fáj, de ahol fáj, ott van a baj
Majd hajnal tudat hasadt, akkor megvilágosodsz
Hogyha zaj az a dallam, 'mit hall a fül
Hogyha kéj a báj, hogyha szól a száj
Hogyha kiabál, de majd kihűl
Hiába vonva a szám, hiába Sör És Fű