Fent vagyok mindig valamiért Lehúzom magam valakiért Van aki érti, van aki nem Látszólag kedvem ebben lelem Elemem töltöm, támad vita Emeletről- István Másban bízva teszel a sírba Napokat számolva, leírva István Lí-lí-líra az élet, kívülről nézem Hogy lassan saját arcom sem érzem Semmire sincs érkezésem Lassan lassul le szívverésem Ölnek a napok, hetek, hónapok Játszom, hogy alszom, ébren vagyok Ha álmodban valaki gagyog Nyafog, vacog, mekeg, makog az én vagyok