Napközis szakkör, gyermek megőrzés
Mellúszás, Yu-Gi-Oh!, menőzés
Mellőzés, kenőkés, zsúrkenyér, zsír évek
Érmek, Beybladek, teljesítmények
Kislegények dominálnak játszótereken
Dominó volt a jelem, biciklim tekerem
Kés, villa, olló akkor még nem játszott
Kézzel, kanállal kerültek számba dolgok
Dadogok, menő autókat rajzolok
Mentőautók rajzanak, viszik a húgom
Lyme-kór, lebénult lábak
Power Rangers meg kórházi ágyak
Vágyak még maradnék, de otthon várnak
Árnyak, fejemre tekerem a lepedőm
Lepedék a fogakon, még elférek a heverőn
Anno azt hittük, hogy minden maradandó
Hogy neked lesz nagy házad és, hogy én leszek a rabló
Aztán végül te loptad el a lepkét, az álmot
Az idő régi gyerekszoba én mennék, csak zárod
Kiégő lámpa emlék, a folyosók sötétesek
Ezen a szőnyegen fetrengtem ebben a sarokban játszottam el,
Hogy a játék vonatsínek közé esek
Ahogy volt úgy tökéletes
Terek, hinták, libikókák, fedezékek, szigetek
Olyan élénk, ahhoz képest álmos tintákkal színezek
Inkább csak kiszedek egy kazettát a Walkmanből
és ceruzával megtekerek egy visszát a szívemnek
Körbe-körbe egyre körbe kopó szalag
Bogozgatom, az agy nem engedi
Alma kósza zamata
Hintaágy a fa alatt
A legtisztább emberi flessekben gyermEki
A megérkezés nehéz
A földet érésemhez, apró metszés nyitotta meg a kaput
3 kiló, 51 centi
Jól van maradhat, ha már így alakult
Ez a semmibe katapult, majd járóka magány
Meszes kézfoltok a vályogház oldalán
Apám, aki nem keres, de talán
Talál, fosztóképzők között vigasztalást
Tejfogak a kenyérhéjban, fürdővíz a spárhelten
Tűnődni a sárlepte, udvaron az ablakból
Beöltözni ki, levetkőzni még nehezebb
Pólóban a strandon, ahogy undor a farsangtól
Zárt harapás, farkasfog, motyognék unottan
De logopédusokkal jutottam el a beszédig
Hogy mesélni kezdjem a kifogásaimat
Tudja igazolás azért, házim meg ezért nincs
Tanulj fiam megéri, érj meg fiam tanulni
Baszdmegolások között, bezzegelések már
Rezzenéstelen a tekinteted amúgy is
Egy csattanó, ahol nincs nyoma felvezetésnek