Valaki jár a fák hegyén!
Mondják Úr minden porszeme
Mondják maga a remény
Mondják maga a félelem
Én félek még reménykedem
Ez a megtartó irgalom
A gondviselő félelem kísért eddigi utamon!
Ahogy a lépteim az utam porában nyomokat hagynak
Én egyre apróbbnak tűnök a világ meg túl nagynak
Így hát a magam fajta képtelen elhinni
Azt hogy ekkora csatákat egyedül meg lehet vívni
Bízni kell abban, hogy létezik egy egyén
Aki fentől követ valaki jár a fák hegyén
Fogja a fejét, néha mosolyog vagy büszke
Megeshet, hogy a kezemet értem teszi tűzbe
Én így nézek a Mindenhatóra
Bármit ír a Biblia a Korán vagy a Tóra
Mindegy hogy mások számára minek öltözött
Mert Ő megtartott embernek sok hullócsillag között
Sokan hisznek benne, még több az Istenfélő
A halál elől hozzá menekül rengeteg élő
De majd kiderül, tényleg több vagyok-e mint egy bábú
Amikor végleg elkaszál az Öreg Kaporszakálú
Valaki jár a fák hegyén!
Mondják Úr minden porszeme
Mondják maga a remény
Mondják maga a félelem
Én félek még reménykedem
Ez a megtartó irgalom
A gondviselő félelem kísért eddigi utamon!
Valami vagy valaki jár a fák hegyén!
Remélem testvér ez nem csak átverés
Az utam két oldalán a rend és a káosz
Félek aki letér az már nem tér magához
Hogyan legyek Ábel és, hogy ne legyek Káin?
Terem-e nekem valami az Éden fáin?
Bennem a kérdések és a megoldások
Talán magunknak építjük a Menyországot
Egyszer fent, egyszer lent, sors vagy az Úr az
Nem engedi hogy, azt hidd már mindenen túl vagy
Ő ki a hibáinknak értelmet ad itt
Nem az élettől véd, Ő az élettel tanít
Mindenki cipeli a saját keresztjét
Találd meg a célod és kerüld a kelepcét
A halhatatlanságot ki kell érdemelni
Ha zuhanok se hiszem azt, hogy vége, ennyi
Valaki jááár, jááár
Hooooo
Valaki jááár, jááár
Ohhhhhh
Nem félek válaszok nélküli kérdések
Egy álmos nemzedék vándorai az ébredésnek
Reményt ebédelek, ha rám törne az éhség
Ellenségnek hittem, pedig barátom a kétség
Magasság és mélység labirintusa a Tejút
Hogy igaziból senkik vagyunk gyakran eszembe jut
Tanít minden ösvény, minden választás egy lábnyom
Végzet-e vagy szabadság, hogy ki melyiken járjon
Tények és vélemények örök útitársak
De meddig engedünk teret a népbutításnak
Az igazság palackba zárt szellemét kutatva
Hiszem, hogy a karma majd az utat megmutatja
Van valaki ott fent aki meghallja majd a szavaim
Akivel együtt utazom át a csillagok dalain
Az élet igen parallel mert igen gyakran para lel
De tudom, érzem, hiszem, ami nem öl meg az megölel
Valaki jár a fák hegyén!
Mondják Úr minden porszeme
Mondják maga a remény
Mondják maga a félelem
Én félek még reménykedem
Ez a megtartó irgalom
A gondviselő félelem kísért eddigi utamon!