A másik szobában senki van csöndet csinál Elszökik a napfény, mászik a ház falán Anyám a konyhában a boldogságot főzi Apám a kertben felszállásra vár Akarok szaladni én is énekelni Megállni mellette, bőszen integetni Engem is vigyetek messze, kicsit pihenni! De apám csak annyit szól: maradj csak, erre senki se jár Gyökeret vernek a repedések a falakba, nézd, itt Fércelt álmaim szakadtan csüngnek alá Megsárgult képeink maradtak a kamrában, érik Anyám a családfán a kilátásra vár Akarok szaladni én is énekelni Megállni mellette, bőszen integetni Engem is vigyetek messze, kicsit pihenni! De apám csak annyit szól: maradj csak, erre senki se jár A nyári boldogság biciklin, a határban érzi Elmúlt időknek füstös illatát Ahogy a vázon utazunk, az apám meg én Beszőtte az emlék, mint kiadó pókszál szobát Várjatok ti éberek mindjárt kelek én is Addig maradok álmomban, církuszban zenélni Ahol a fűrészporos égen apám a ludakat nézi A szárnyas had elejére most már magát idézi És azt mondja: aludj nyugodtan, erre senki se jár