A fejemben értelmetlen mondatok Az összes végén kérdőjel vagyok Ezek önmagukban nem mondanak semmit Az állítmányuk zavaros félhomály Félhomály A magamban élő szomszéd én vagyok Minden éjjel bekopogtatok hozzá Beszélnünk kell, engedj végre át Közös költségünk lett a félhomály Bekopog éjjel a tétova kényszer Hogy beszélni kéne a felettes énnel Az ösztönökhöz engedély kell Hogy éjszakára kicsit eresszék el Nappal úgysem szöknek el Az öntudathoz inni kell De konyak helyett van Coelho Napóleonból Waterloo maradt És ha végül nyitva találom Pont amikor nem számítok rá Az ajtaját, nem merek bemenni A legpuhább párnám lett a félhomály Bekopog éjjel a tétova kényszer Hogy beszélni kéne a felettes énnel Az ösztönökhöz engedély kell Hogy éjszakára kicsit eresszék el Nappal úgysem szöknek el Az öntudathoz inni kell De konyak helyett van Coelho Maradt a félhomány Félhomály