Tengeribeteg az élet Émelyegnek az évek A világ szétcsapta magát Az apály kihányja a dagályt A tetején úszik a hajónk És teljesen egyedül vagyunk Soha nem kötünk ki többé Csak megyünk a végtelen felé ♪ Kihajózunk a szélben, mikor a legerősebben fúj A viharjelzés a ritmus, lüktetésében ott van az új Az esély, hogy lakatlan szigetek úsznak az ismeretlenen túl Az idő is csak egy hullám, evezőnkhöz hozzásimul Tengeribeteg az élet Émelyegnek az évek A világ szétcsapja magát Az apály kihányja a dagályt A tetején úszik a hajónk És teljesen egyedül vagyunk Soha nem kötünk ki többé Csak megyünk a végtelen felé ♪ Nem kell annyira remegni A vihart is meg lehet szeretni És nem lesz bajunk, ígérem Csak tartsd meg az evezőt erősen De ha mégse' bírunk az idővel Együtt merülünk végleg el És boldogok leszünk a mélyben Ahol idő, mint olyan az nincsen Tengeribeteg az élet Émelyegnek az évek A világ szétcsapja magát Az apály kihányja a dagályt A tetején úszik a hajónk És teljesen egyedül vagyunk Soha nem kötünk ki többé Csak megyünk a végtelen felé ♪ A világ szétcsapja magát A világ szétcsapja magát ♪ A világ szétcsapja magát A világ szétcsapja magát