Az élet öröm A halál béke Az átmenet ami fáj Megújulásból pusztulásba Cirka minden cirkulál Ha véget vetnék soraimnak Egy másik úgyis rámtalál Lehettem volna tán tanár Mese dajkák ajkán Hogy minden kezdet partján Végzetem a pajtám Mikor meghal bennem valami Egyből újá is éled Mintha políroztatnék egy feledettnek hitt emléket Elakadt falat kapitulál a nemzet torkán Mit néha elragad a hév, mint Dorkát az orkán Nem félem a halált, engem az élet éltet Itt csak annak van igaza, aki beismeri, hogy téved Félünk elveszíteni Elengedni, ami nem megy Igent mondani a nemnek, nemet az igennek Eltávozott szeretteink nyugodjatok békében Vigyázzatok ránk ott fent, ameddig mi még itt lent Ha majd a szemeimet lehunynám Örökké dúdoljon fejem alatt velem együtt a dunyhám (A vég kezd) A Vég kezdete (vég kezdete) (Ami elmúlt, az elmúlt) Az én kellene (én kellene) (De egyszer minden véget ér) A Vég kezdete (Egy napon megszűnünk lélegzeni) A Vég kezdete (vég kezdete) (Élünk, meghalunk) Az én kellene (Élünk, meghalunk) (Rest In Peace) Hol vagy? Hiányzol Mondd hol vagy? Hiányzol A neved üvöltöm százszor (százszor, százszor) Te emlékművé válol Bátor utad járod Járod Járod Járod Járod Járod