Ha végre létrejön egy élet, már félhet
Mert sokmindent megérhet,
Mire eléri a kort
Az iskolával kezdhet
És szenved
Óó mikor lesz vége
Nemtudom, hogy egyáltalán kibírom e élve
Ha valamikor elhagyja az iskolapadot,
Ugrik egy két szaltót és áldja a napot
Hisz hajtott, küzdött, de így sem lett jobb másnál
Nem is jutott feljebb egy átlag szakmunkásnál
Ha a végzettsége netalántán más
Mi lehet középfokú,vagy egy diplomás
Akkor is csak ott van, ott,nem számít a meglét
Papír helyett ezzel törli ki a seggét
Él, vagy élne, ha hagynák, akkor főleg
Boldog perceket szerezne minden egyes nőnek
Élevezné a dolgot, de mást rendeltek fenn,
Azt hiszik, hogy jó így (hehe), de nemm
Hú de szar az élet, subi dubi dabba,
Ne szarakodjunk gyerekek, inkább hagyjuk abba!
Hú de szar az élet, subi dabba,
Ne szarakodjunk gyerekek, inkább hagyjuk abba!
Hú de szar az élet, subi dubi dabba,
Ne szarakodjunk gyerekek, inkább hagyjuk abba!
Hú de szar az élet, subi dabba,
Ne szarakodjunk gyerekek, inkább hagyjuk abba!
Egyszer csak eljön az a kor, mikor az ember végre nőket térít
Házat épít,gyereket gyárt és utat épít,
Együtt élne vele, nade nem
Áááúú Úristenem, kit vettem el???
Fordulna fel, ilyen könnyen még senki nem válik,
Családi botrány, kitör a pánik,
Nem tudják, hogy kinek mi jár,az asszonynak a szája (brrr),
De bánja
Mert a férjének a keze
"Áááá" nesze,
A boldogságnak vége,megszűnt,lőttek a jólétnek,
A családtagok egytől egyig, mind olajra lépnek,
Unalmas lesz élni, felborul a rend,
Lassan elkenődik, hisz minden tönkrement.
Egész nap csak piál, senki meg nem szánja,
A legszörnyűbb ebben, hogy már nem is bánja,
Nem érdekli semmi, semmitől se fél,
A halál is megváltás, de még él...
Hú de szar az élet, subi dubi dabba,
Ne szarakodjunk gyerekek, inkább hagyjuk abba!
Hú de szar az élet, subi dabba,
Ne szarakodjunk gyerekek, inkább hagyjuk abba!
Hú de szar az élet, subi dubi dabba,
Ne szarakodjunk gyerekek, inkább hagyjuk abba!
Hú de szar az élet, subi dabba,
Ne szarakodjunk gyerekek, inkább hagyjuk abba!
Az idő elszáll felette, de egy dolog még megvan,
Ez nem volt semmi, és most van csak szarban,
Halkan szól: "Istenem mért pont én!",
Hiszen már évek óta gyötri ez az egyetlen egy tény,
Utálja már magát, kínozza a gúny,
Egy dolgot vár már, csak bumm, de búúúm.
Senki nincs mellette, egyedül is megvan,
Hatalmas örömöt lel minden kis dologban,
Tudja vagy érzi, hogy nincsen már sok hátra,
Nem bántja már semmi, szarik a világra,
Megjátsza, hogy boldog, de mindez csak máz,
Hol vannak a haverok, s a Hip-Hop láz?!
Lassan visszagondol a bulikra, a nőkre,
Az igazi nagy balhékra, a régi szép időkre,
Rájön a hibára és ennyit szól: " A francba!
Hú de szar az élet, inkább hagyjuk abba!"
Hú de szar az élet, subi dubi dabba,
Ne szarakodjunk gyerekek, inkább hagyjuk abba!
Hú de szar az élet, subi dabba,
Ne szarakodjunk gyerekek, inkább hagyjuk abba!
Hú de szar az élet, subi dubi dabba,
Ne szarakodjunk gyerekek, inkább hagyjuk abba!
Hú de szar az élet, subi dabba,
Ne szarakodjunk gyerekek, inkább hagyjuk abba!
Hú de szar az élet, subi dubi dabba,
Ne szarakodjunk gyerekek, inkább hagyjuk abba!
Hú de szar az élet, subi dabba,
Ne szarakodjunk gyerekek, inkább hagyjuk abba!
Hú de szar az élet, subi dubi dabba,
Ne szarakodjunk gyerekek, inkább hagyjuk abba!
Hú de szar az élet, subi dabba,
Ne szarakodjunk gyerekek, inkább hagyjuk abba!