Nem láttunk túl messze még, és minket más se lát
Annyi mindent képzelünk, és várunk sok csodát
Nem látjuk, ki érkezik, s merre megy tovább
Minden létezik, de mégsem úgy, hogy bármit is tudnánk
Szétnézhetnénk most megint, tisztán lássuk át
Hogy honnan, miért is érkezünk, és hogy megyünk tovább!
Mert minket bármi szél, mint a felhőt szétzavar
Bár egymásért vagyunk, de mégis van, ki mindig bajt kavar
Most végre, ha nem tévedünk, már nem kéne más
Ha végleg remélhetünk, hogy nincs több robbanás
Hát értsd meg!
Nincs barát, nincs ellenség, e föld van csupán
Hol élünk, egy kis világ a végtelenben tán
Mégis szent, itt van a hazánk!
♪
Feltámadt a szél megint, fújjon csak tovább!
Nyomja együtt el velünk a hazugság zaját!
Egy hangnemben kell nekünk élnünk, s hinnünk hát!
És így tán meg is menthetünk egy álomot
Hát értsd meg!
Nincs barát, nincs ellenség, e föld van csupán
Hol élünk, egy kis világ a végtelenben tán
Mégis szent
Hát értsd meg!
Nincs barát, nincs ellenség, e föld van csupán
Hol élünk, egy kis világ a végtelenben tán
Mégis szent, itt van a hazánk!
♪
Voltunk, és tűrtünk, és éltünk még
Nem bánthat minket már ellenség
Fogj át, és mondd hát, te sem leszel
Sosem ellenem!
Hát értsd meg! (Voltunk, és tűrtünk, és éltünk még)
Nincs barát, nincs ellenség, e föld van csupán (nem bánthat minket már ellenség)
Hol élünk, egy kis világ a végtelenben tán (fogj át, és mondd hát, te sem leszel)
Mégis szent (sosem ellenem)
Hát értsd meg!
Nincs barát, nincs ellenség, e föld van csupán
Hol élünk, egy kis világ a végtelenben tán
Mégis szent, itt van a hazánk!