Így kezdődik mindig a baj, mindenhol, mindig meg akarsz ölni Eggyel feljebb tettem a lécet, de kérem, jobb most békét kötni Feneketlen lett bennem az űr, fokozódik az agyban a zűr Soha nem beszél, csak halkan tűri, amíg úgy dönt, hogy nem menekül Haragos fekete tengerbe fojtottál meg mondd, Milyen érzés volt Milyen érzés most újra látni, pánik A pánikot látom az arcodon, magadra maradtál, a te harcod Ellenség, itt nincs mentség, ez hűtlenség, velem eltöltheted A büntetésed napjait, nekem a karjaid a cellám, neked a Négy fal közt kell lenned nem kell többé sehová menned, nem kell tenned semmit együtt nézzük lassan végig majd, hogy megfagy a hold *freezing moon* Így kezdődik mindig a baj, mindenhol, mindig meg akarsz ölni Egyre feljebb tettem a lécet, de kérem, jobb most békét kötni Feneketlen lett bennem az űr, fokozódik az agyban a zűr Soha nem beszél, csak halkan tűri, amíg úgy dönt, hogy nem menekül