Mondd annak jobb, aki hazatakarodik
Mert nélküle alszik a párja
Vagy annak jobb, aki elmaradozik
És nincs, aki miatt megbánja
Annak jobb, aki újra de újra
De újra megírja magát
Vagy annak jobb, aki kitart
A körvonala mentén
Ha már azt oly' jól kitalálta
Annak jobb
Annak jobb
Annak jobb
Annak jobb, aki belecsavarodik
Hogy nem vele remeg ma az ágya
Vagy annak jobb, aki belemagyarázza
Hogy már benőtt a feje lágya
Annak jobb, aki csak annyit veszít
Amennyi soha nem a vég
Vagy annak jobb, aki mélyre esett
De most visszajött, és újrakezdheti még
Óh, akinek a fény túl éles
Nem passzol a valósághoz
Úgy lesz jobb, ha a sötét oldalt
Megunja magától
Annak jobb, aki itt már mindent látott
Látott, és a sötét oldalt megunta magától
Annak jobb, aki itt már mindent, mindent látott
Látott, és a sötét oldalt megunta magától
Annak jobb
Annak jobb
Annak jobb
Annak jobb, aki többet akarna
De vigyáz rá a barátja
Vagy annak jobb, aki barát híján
Boldogan rohan a halálba
Annak jobb, aki mindig megérti
És nem haragszik sosem
Vagy annak jobb, aki folyton összeveszik
Hogy a célját biztosan érje el
Óh, akinek a fény túl éles
Távol van a valóságtól
Úgy lesz jobb, ha a sötét oldalt
Megunja magától
Annak jobb, aki itt már mindent látott
Látott, és a sötét oldalt megunta magától
Annak jobb, aki itt már mindent, mindent látott
Látott, és a sötét oldalt megunta magától
Annak jobb
Annak jobb
Annak jobb
Annak jobb aki itt már
Itt már látja
Látja, hogy lesz ebből élete
Legjobb éjszakája
Annak jobb aki itt már
Itt már látja
Látja, hogy lesz ebből élete
Legjobb éjszakája
Annak jobb, aki itt már mindent látott
Látott, és a sötét oldalt megunta magától
Annak jobb, aki itt már
Csak táncol táncol táncol
Táncol, mert a sötét oldalt megunta magától
Annak jobb, aki itt már mindent látott
Látott, és a sötét oldalt megunta magától
Annak jobb, aki itt már
Csak táncol táncol táncol
És táncol, mert a sötét oldalt megunta magától