Itt vagy köztünk Mintha ismernélek már Nem emlékszem, Hogy volt olyan világ Amiben nem voltál Én sem voltam talán Amiben nem voltál Én sem voltam talán Karomba vonlak Szívemből fakad egy zuhatag Úgy szeretlek, Elvisz az áradat Szemedbe szentülök Érted megszűnök Érted megszületek És tavadba enyhülök Édesem Kettőnkből egy egész darab vagy Ezek a percek Örökre bennünk maradnak Tavaszból nyárba fordul a tél Veled egészül ki ő meg én Lelked melege a lelkünhöz ér Édesem Amikor nem leszünk már Akkor is veled marad Ahogyan gondoltunk rád Tavaszból nyárba fordul a tél Belőled fakad az új remény Lelked melege a lelkéhez ér Ölembe veszlek Tiéd a szeretet illata Velem csókolnak Az első napsugarak Benned felismerem Azt akivé lettem Harcod az enyém is Áldom, hogy vagy nekem. Templomodban oltár vagyok Mindennap neked áldozom Fényemet neked adom. Templomodban oltár vagyok Mindennap neked áldozom Fényemet neked adom. Édesem Kettőnkből egy egész darab vagy Ezek a percek Örökre bennünk maradnak Tavaszból nyárba fordul a tél Veled egészül ki ő meg én Lelked melege a lelkünhöz ér Édesem Amikor nem leszünk már Akkor is veled marad Ahogyan gondoltunk rád Tavaszból nyárba fordul a tél Belőled fakad az új remény Lelked melege a lelkéhez ér Templomodban oltár vagyok Mindennap neked áldozom Fényemet neked adom.