Tornácomra ereszkedő tiszta köd Föltámadt a tenger és én belemerülök Hínár erdő veti zöld fátylát Hullámzik az alföld nézzétek a táncát! Nem kérek mást az Istentől Csak azt, hogy érted imádkozhassak Összeteszem a kezemet És addig várok még meg nem hallgat Földre hajtom térdemet E szűk, de szent födél alatt Adjátok rám áldástokat S én rátok adom áldásomat Fel nézhetek, már elérhetem Ránk szállott egy boldogabb idő A jelen a régmúlt, úgy elveszett De kezemben a végtelen jövő Ragyogj csak, úgy sem ragyogsz soká Perc lejár, de nem felejthető Mert a jelen a régmúlt, úgy elveszett De kezemben a végtelen jövő ♪ Egy nagyobb vihar eltalálhat (Bingó) Megmarad a hajónknak egy deszkaszála Amiket megépítettem, összetörnek maguktól A bánat egy nagy óceán, de rajtam van a karúszó Hány csepp van az óceánban? Hány csillag az égen? Hány vég van egy kezdetben? És hány kezdet egy végben? Hány csepp van az óceánban? Hány csillag az égen? Egyszer nagyon magasan Egyszer nagyon mélyen Befogad a szava, sötét odahaza Nekem nem kell semmilyen szép öltözet Nem kell fény, hogy végleg kigobozzam Az elfáradó halovány színeket Kunyhó mellett magas palota Szerénye lebomlik az állapota Romokból épült, majd rommá lesz Tudat alatt gondosan, csak egy gonddá tesz Fel nézhetek, már elérhetem Ránk szállott egy boldogabb idő A jelen a régmúlt úgy elveszett De kezemben a végtelen jövő Ragyogj csak, úgy sem ragyogsz soká Perc lejár, de nem felejthető Mert a jelen a régmúlt, úgy elveszett De kezemben a végtelen jövő