Kék gomb szem, két egész pici tó A méretből a lány nem leírható Rőt szép haj mind égnek áll Én őrzöm majd, mit álmodtál, mit elhoztál ♪ Két kis tömzsi láb, mint kicsi görbe ág Játékos fény-nyaláb az izzó holdvilág És érti még az égi szót Szűz bóbita, egy apró utazó, egy apró utazó Amit a felejtés tanít Ahogy az anyád megszorít, átkarol Nincs emlék, mégis az leszel Átölel és felnevel Virrad már, a hajnal meghajol Has-felhő, mint kopár téli domb A tájkép meglepő, jó hurkás már a comb És érti még az égi szót Szűz bóbita, egy apró utazó, egy apró utazó Amit a felejtés tanít Ahogy az anyád megszorít, átkarol Nincs emlék, mégis az leszel Átölel és felnevel Virrad már, a hajnal meghajol Mert élünk, mint a fák Gyökerünk a múltból éli túl Mint régi nagymamák Aggódni édes égi súly Élünk, mint a fák Gyökerünk a múltból éli túl ♪ Az égbolt zár, lecsukva már a szem Hogy ebből mennyi jár most megérthetem És érti még az égi szót Szűz bóbita, egy apró utazó, egy apró utazó