A fákat még a szilveszteri szélvész töri
A gázon még az árvízkori félkész pöri
Jó lenne felolvasztani és többé nem elveszteni
Mindazt, ami fontos, újra elkezdeni
A híreket nézed, az ebéd megül
A műsor szándéka mögül egy mogul árnyéka vetül
A képen egy hadúr fenyeget vadul
Hol is van Kabul?
Ez a zóna hol terül el?
És ki ez az gyilkos bullterrier?
Veremek alatt a-a komód
Ahogy üvölt bika mód
De te otthon magad meg nem adod
Sírtatod magad
Ez az ön része
Mert a költészet verbális tőrkészlet
Ki az égre fölnézett
És a földrészeken át fürkészett természet
Más mint a neten böngészett porfészek
De mit tehet az ember, hogyha nem mer
Nem tud bánni igennel és nemmel
Ha arcára redőt az Emke vés
50 év Pesten, ez nem kevés szenvedés
De a nem engedés is több, mint a nem tevés
Lelke terhelt, mint az ingatlan
Ez az ingetlen bűnkatlan és irdatlan méltatlan az órabére
Elered az orra vére
A HR-es, ha rákeres, vajon infót róla kér-e?
Hóba-hébe, jó hat éve, mindezek okán
Nyúlt a pohár után, tropán, bután
És jött a sok torkán guruló pia folytán, urológia
Jó a hozzá boruló fia
Mert itt kevés a puszta teológia
Te mesterséges ember, hív az emberséges Mester
Nem kell félned, nem kell
Itt az élet, kezdd el
Te mesterséges ember, hív az emberséges Mester
Nem kell félned, nem kell
Itt az élet, kezdd el
♪
Halad a terv és ez a Madáchi pergés
Gyanúsan halkul a madárcsicsergés
A hajnal földerül, a nagy szajha földre ül
Ha a jel fölkerül, a szembe könny vegyül
És végül egy könyv lesz könyvedül
Mert Babilon nem csak papíron van
A horog már a damilon van
És rajta a nép napi gondban
Ez a máig ható adósság, amit kutat az adóhatóság
És a benne lakó tahóság, sajnos ez a fakó valóság
Az ember ilyenkor gondcentrikus, pörög
Befelé néz, mint a koncetrikus körök
Dohog, dörög, kocog, döcög
Kopog, köhög
A férfi, akit a nő ver, mert kisujjában minden manőver
Ha behódol idővel, arcán mindig több lesz egy redővel
Mert neje túlzottan karizmatikus
Vagy inkább, mondjuk ki: Mariska-típus
Amolyan drasztikus butuska libus
Ráadásul idegennel csetel, üzenetet csatol
A falon mene-mene-tekel, nyila belehatol
Az ember nem lehet megszállott szexállat
Viszket, mint, ki érzi az üvegszálat
És név nélkül százával vegzálhat, hisz egyszer csak megszárad
De van róla ábra, és kell, hogy lássa, mert benn a rajz mása
Majd felszárnyal, ha eljön a pillangók rajzása
Te mesterséges ember, hív az emberséges Mester
Nem kell félned, nem kell
Itt az élet kezdd el
Te mesterséges ember, hív az emberséges Mester
Nem kell félned, nem kell
Itt az élet, kezdd el
Te mesterséges ember, hív az emberséges Mester
Nem kell félned, nem kell
Itt az élet, kezdd el
Te mesterséges ember, hív az emberséges Mester
Nem kell félned, nem kell
Itt az élet, kezdd el
Te mesterséges ember, hív az emberséges Mester
Nem kell félned, nem kell
Itt az élet, kezdd el
Поcмотреть все песни артиста