Hiába más az utad Hiába millió hang Csak a tiéd hallom Az én nyelvemen beszélsz Talán nem is létezem Nélküled Ha egy álmos reggelen Ott leszel mellettem Akkor majd véget ér Mindkettőnk útja már Talán végleg itt A helyed Becsukom szemem És már lassan elhiszem Hogy így lesz valamikor Becsukom szemem Így majdnem valóság Így lesz valamikor Érzem, valaki átkarol Gyengéden fölém hajol Becsukom szemem És már lassan elhiszem Hogy így lesz valamikor Egy rövid percre tán Belül a világ megáll Ha a hangod hallom Most csak nekem beszélsz Úgy elmerülnék Szemeidben Nem keresek tovább Valami magától Magára talált Nincs múltból élő szellem Csak egy tiszta érzés Bennem Becsukom szemem És már lassan elhiszem Hogy így lesz valamikor Becsukom szemem Így majdnem valóság Így lesz valamikor Érzem, valaki átkarol Gyengéden fölém hajol Becsukom szemem És már lassan elhiszem Hogy így lesz valamikor Lassan elhiszem Így lesz valamikor Becsukom szemem És már lassan elhiszem Hogy így lesz valamikor Becsukom szemem Így majdnem valóság Így lesz valamikor Érzem, valaki átkarol Gyengéden fölém hajol Becsukom szemem És már lassan elhiszem Hogy így lesz valamikor Lassan elhiszem Így lesz valamikor