Felmászni a csúcsra, hogy az a cél Vigyázz meg ne szédülj, fent nagy a szél Az idő eldönti majd, mi mennyit ér Mindig az nyeri a csatát, aki sose fél Ne gyere késsel, ésszel, érvvel Tudom, hogy erre vársz Már régóta nem érzem, bármit is csinálsz Inkább odébb állok, hogy szebb legyen a kép Ködös az igazság, mikor mocsárba lépsz Kinek vessek ágyat? Pitét, kinek süssek lágyat? Ha már nem szeretsz Ha már velem nem lehetsz Mondd csak kinek higgyem el hogy: "Egyszer minden gondunk elfogy" Csak túl nagy is a tét Hogy csak játék az egész! Óvatosan hátrálj, ha megreped a jég S rohanj a mezőről, ha megdörren az ég Ha bátornak születtél: tudom, annak tartanak De hányszor mész még vissza, ahol bántanak? Elég a készből-észből-érvből Óh, mondom, hogy elég! Már nem játszol a tűzzel Az magától elég Csendben odébb állok, hogy szebb legyen a kép Ködös az igazság, mikor mocsárba lépsz Kinek vessek ágyat? Pitét, kinek süssek lágyat? Ha már nem szeretsz Ha már velem nem lehetsz Mondd csak kinek higgyem el hogy: "Egyszer minden gondunk elfogy" Csak túl nagy is a tét Hogy csak játék az egész! Játék az egész! Hogy csak játék az egész! Játék az egész! Milyen jó ez a csend idebent Csak a saját világodban ne légy idegen! Isten se tudja, hol a fent, hol a lent! Milyen jó ez a csend idebent Kinek vessek ágyat? Pitét, kinek süssek lágyat? Ha már nem szeretsz Ha már velem nem lehetsz Mondd csak kinek higgyem el hogy: "Egyszer minden gondunk elfogy" Csak túl nagy is a tét Hogy csak játék az egész! Játék az egész Játék az egész Játék az egész Játék az egész Játék az egész Játék az egész Játék az egész Játék az egész