A kocsma mögött már a világvége vár Ahol a győztes a cipőjére pisál Gitárok küzdenek jegenyefák felett Nézem az elrobogó Göncölszekeret A kékes sötétben neked koccanok A nyelved piszkálja ki azt a mondatot Hogy a poharam alján ülepedik le Egy adag szplín, amit begyűjt az este Szorgos méhek helyett, tücskök zavarják A kozmosz végtelennek tűnő nyugalmát Én meg azt akarom, hogy álljon az idő Legyen az éjszaka áttekinthető Ne érezzem többé a percek múlását Ragadjon fent a Hold, ne kergesse vágyát! A sápadt fényben addig gerjesztem magam Míg ráébredek végre félig ájultan Hogy a csillagok azoknak ragyognak Akik betöltötték már a tizennyolcat Intergalaktikus kódokkal üzennek És "alkalmas" vagyok rá, hogy megfejtsem őket A rossz boroktól olyan érzelgős leszek Ellágyulva hallgatom a tücsköket Torkon ragadnak harmonikus hangzatok A zene szép belehalni akarok- Legyen sötét, legyen örökké sötét Az éjszaka csillagokig nyíljon szét! Torkon ragadnak harmonikus hangzatok A zene szép belehalni akarok- Legyen sötét, legyen örökké sötét Az éjszaka csillagokig nyíljon szét!