Szállunk a fény felé nézd ahogy, Az arcunk összeér. Döntjük a falakat az ég is leszakad, Bennem az emléke, örökre megmarad. Szállunk a fény felé nézd ahogy, Az arcunk összeér. Bennem aranyban ég a vízpart, Ez az emlék örökké tart. Van egy barna lenn a strandon, A szememet rajta tartom. Magas a tét, de ha a szeme sötét, Akkor nincs ami visszatartson. Talán, megszivat, de ha a szimatom nem csal Ő is arra vár, hogy valaki, Elrepítse a Holdra aztán, Zászlót tűzzön a csúcsra. (Refr.) Várnak a parton a haverok délben Nem vágyom árnyékra. Tetszik a kép, hogy képtelen vagyok Nemet mondani néha. Én csak úszom az árral nem zárom be Az ajtót. A kulcs legyen nálad. Az aki tegnap, mindent megígért, Ledönti holnap a várad. (Refr.) Hamhamham-ham-ham