Az édesanyámnak a haja fehér, mint a hó Oly hajlott oly megtört oly szent oly önfeláldozó A legjobb falatot a szájától vonta meg A gyermekek nőttek, de ő közben megöregedett Egy ősz hajú asszony a kabátkája csupa folt A legszentebb kincse a fia mosolygása volt Gyere csókold meg elfáradt homlokát Nem a sírjára kell néki száz virág Addig gondozzad ápoljad csókold Az egyetlen édesanyád