Egyetlen perc alatt bolonddá tettél Úgy adtad mindened, hogy semmit nem kértél Valamire vár az, akinek nincsen Mennyi az egész, ha túl kevés a minden? Nem történt semmi más, egy fáradt ág lehullt Kegyetlen múlik el, de nem hiányzik a múlt Vigye el a szél minden régi álmom Vigye csak a szél, vissza nem kívánom Nélküled kihez bújnék ezután? Kinek szólnék, hogyha fáj? Kivel osztanék meg minden vágyat? Kinek szólnék ezután? Kihez bújnék, hogyha fáj Ha te nem vigasztalnál Ha nem volnál? Vannak pillanatok, mikor úgy érzem mindennek vége És persze van úgy is, hogy nem bánok semmit sem Csavargó éjszkáink rég elmúltak már Melletted az vagyok, aki mindent megtalált Vigye el a szél minden régi álmom Vigye csak a szél, vissza nem kívánom Nélküled kihez bújnék ezután? Kinek szólnék, hogyha fáj? Kivel osztanék meg minden vágyat? Kinek szólnék ezután? Kihez bújnék, hogyha fáj Ha te nem vigasztalnál Ha nem volnál? Kihez bújnék ezután? Kinek szólnék, hogyha fáj? Kivel osztanék meg minden vágyat? Kinek szólnék ezután? Kihez bújnék, hogyha fáj Ha te nem vigasztalnál Ha te nem volnál? Kihez bújnék ezután? Kinek szólnék, hogyha fáj? (Uuh-mmh) Kivel osztanék meg minden vágyat? (Ha te nem volnál) Kinek szólnék ezután? (Uuh) Kihez bújnék, hogyha fáj?