A fénytől távol, túl a város szélén
Egy elhagyott kis tarka völgy ölén
Ott csendben éltem, álmodoztam sok-sok éven át
Most útra kelek álmaim után
Mit remélsz, mit remélsz, mit remélsz?
Mondd, az életedtől mégis mit remélsz?
Talán mindent, talán semmit, de ha győz a józan ész
Többre mész és nem lesz oly nehéz
♪
A Jóbarátok régen messze jár
S én itt maradtam mégis egymagam
Most fájó szívvel búcsúzom és könnyezem talán
De mégis megyek álmaim után
Mit remélsz, mit remélsz, mit remélsz?
Mondd, az életedtől mégis mit remélsz?
Talán mindent, talán semmit, de ha győz a józan ész
Többre mész (oh-oh) és nem lesz oly nehéz
Csak egy valaki sír majd biztos érted
Ő, aki nem felejt sosem
De vissza jövök és elviszem egy nyári délután
És együtt megyünk álmaink után
Mit remélsz (oh, mit remélsz), mit remélsz, mit remélsz?
Mondd, az életedtől mégis mit remélsz?
Talán mindent, talán semmit, de ha győz a józan ész
Többre mész (oh-oh) és nem lesz oly nehéz
Mit remélsz (oh, mit remélsz), mit remélsz, mit remélsz?
Mondd, az életedtől mégis mit remélsz?
Talán mindent (mindent), talán semmit (semmit), de ha győz a józan ész
Többre mész (oh-oh) és nem lesz oly nehéz (oly nehéz)
Mit remélsz (oh, mit remélsz), mit remélsz, mit remélsz?
Mondd, az életedtől mégis mit remélsz?
Talán mindent, talán semmit, de ha győz a józan ész
Többre mész (oh-oh) és nem lesz oly nehéz
Mit remélsz? (Mit remélsz?)
Mit remélsz? (Mit remélsz?)
Mit remélsz?