Apám azt mondta, valamiben higgy fiam! Te egy jó embernek születtél, egy férfinak Sokszor lépsz majd rosszul, én is így tettem Az úton jusson eszedbe majd egy pár intelmem Emlékszem mindenre Apa! Látom, hogy merre mentél Látok egy-két csúnya hibát, amit elkövettél De mindenki ember, vétkes, teszi a dolgát Suttogom, míg szívom a kendert Esküszöm majd tanulok ebből, tanulok ebből, figyelek csendben Ne rágd már a kezed! Megint min tépelődsz? Ott van ezer lábnyom előtted Megvan a lépéselőny Megvan a lépéselőny Lépéselőny Lépéselőny Megvan a lépéselőny Lépéselőny Lépéselőny Merre lépjek? Jobbra, balra? Nehéz ezt eldöntenem De az élet árja úgyis átsodor a tengeren Kilépek a partra, nem zavarhat meg az intelem Hogy ne hibázzak, mert eszembe jut hirtelen Amiket Apám nekem mondott Fiam, ne keresd a gondot Hidd el, én is voltam már az! Aki előbb hánykolódott, később lettem száraz Azt hiszed, hogy nem ér véget a hosszú éjszaka Válasz után kutatsz, ezért későn érsz haza Egy valamire emlékezz még a kérdés előtt Nálad van, nálad van a lépéselőny Ne rágd már a kezed! Megint min tépelődsz? Ott van ezer lábnyom előtted Megvan a lépéselőny Megvan a lépéselőny Lépéselőny Lépéselőny Megvan a lépéselőny Lépéselőny Lépéselőny Köszönök minden leckét, minden nehéz évet Miért látom meg egetverő fényben a sötétet? Néha jön egy érzés, ha túl sokat inhalálok Csúnya szelek járnak, és fiatal halálok Fújd ki, fújd ki, ha érzed belül szúr! Ne akarj elbújni, te kell légy az úr! Nem visz, nem visz senki más tovább Sötétben is történnek néha nagy csodák