Túl sok félig teli pohár ürült ki az este
Nem baj, ezzel még nem kell most törődni
Én csak vánszorgok haza, lassan már befáradok
Aggasztó egy állapot
Sok fát szívtam el, de még nem látom az erdőt
Lila eső esik, és én nem is hoztam ernyőt
Minden más, vagy csak én dőlök el?
Mindegy, felkapom a fülesem
A földön fekve dúdolom hogy
Dararam, dararam
Dararararararam
(Csak dúdolj, csak dúdolj, csak dúdolj!)
Dararam, dararam
Dararararararam
(Csak dúdolj, csak dúdolj, csak dúdolj!)
Dararam, dararam
Dararararararam
(Csak dúdolj, csak dúdolj, csak dúdolj!)
Dararam, dararam
Dararararararam
(Csak dúdolj, csak dúdolj, csak dúdolj!)
Ez egy olyan este, amit nem felejtek el egyhamar
Minden titkomat a tűzbe rejtem el, felkavar
Száll itt szellő, visz a szárnyán
Száll a hangom, meg a por
Talán ettől lettem könnyebb
Vagy csak hatni kezd a bor
Mindegy, az már mindegy
Ha nem érzed, akkor színleld, akkor színleld
Hogy rendben van minden, és gondunk az nincsen
Én vagyok neked, és te vagy a kincsem
Átlépnék magamon, de hol a kilincsem?
Add már a kulcsot, mert fáj a bilincsem
Szorít a bilincsem
Felnézek az égre, már látom a felhőket
Mindenki megijed és nyitják az ernyőket
Én nem mozdulok el, nem fordulok sarkon
Lila eső mossa tisztára az arcom
Dararam, dararam
Dararararararam
(Csak dúdolj, csak dúdolj, csak dúdolj!)
Dararam, dararam
Dararararararam
(Dúdolj, csak dúdolj, csak dúdolj!)
Dararam, dararam
Dararararararam
(Csak dúdolj, csak dúdolj, csak dúdolj!)
Dararam, dararam
Dararararararam
(Dúdolj, csak dúdolj, csak dúdolj!)